2015. augusztus 26., szerda
2015. augusztus 14., péntek
An English PAPER about the Hungarian shared-flats and the Grand Home Budapest
You can find the PAPER on this ISSUU page!
CLICK
CLICK
2015. május 1., péntek
Elindult a Grand Home Budapest FÓRUM
Jövőbeni lakásközösség lakók! :)
Elindult a Grand Home Budapest FÓRUM a Facebook-on, ami azért jött létre, hogy segítse a jövőbeni lakótársak egymásra találását, egymás segítését,hogy egy közös fórumon tudjuk megválaszolni a felmerülő kérdéseket együtt, közösen.
LINK: https://www.facebook.com/groups/1585149491743689/
Elindult a Grand Home Budapest FÓRUM a Facebook-on, ami azért jött létre, hogy segítse a jövőbeni lakótársak egymásra találását, egymás segítését,hogy egy közös fórumon tudjuk megválaszolni a felmerülő kérdéseket együtt, közösen.
"A Grand Home Budapest FÓRUM az a facebook-os felület, ahol mindenki posztolhat, kérdezhet, aki szeretne lakásközösségben élni. Ha keresel lakótársakat, megoldást 1-1 problémádra"Csatlakozzatok, írjatok, kérdezzetek, keressetek, osszátok meg gondolataitokat a témában, hívjatok további érdeklődőket, terjesszétek a hírt: Grand Home Budapest FÓRUM is ON!
LINK: https://www.facebook.com/groups/1585149491743689/
![]() |
| forrás: https://www.facebook.com/groups/1585149491743689/ letöltve:2015. április 25. |
2015. április 21., kedd
Környezetpszichológiai előadások #2 - Közösségi lakóhelyek, avagy co-housing modell
Környezetpszichológiai előadások címmel indult el 2014-ben az ELTE PPK Gazdaság-és Környezetpszichológia Tanszékének új tudományos sorozata, melynek második programja a BME Építészmérnöki Kar Lakóépülettervezési Tanszék és a Közösségben Élni együttműködésében jött létre 2015. április 13-án.
A rendezvényen bemutatkozott a Grand Home Budapest kezdeményezés is, a Lakásközösségeket Budapestre! című előadás anyaga, innen letölthető.
Címkék:
demokrácia,
ELTE,
fenntarthatóság,
Grand Home Budapest,
környezetpszichológia,
Közösségben Élni,
lakásközösség,
megosztás,
non-profit,
sharing economy
2015. április 20., hétfő
2015. április 12., vasárnap
Egyedülálló anyák...egyedül?!?!?!
Két costa rica-i anyuka úgy döntött, hogy a mindennapi nehézségekkel nem egyedül szeretne megküzdeni, hanem megosztva a nehéz pillanatokat és persze az örömöket is, összeköltöznek. Az együttélésből már első ránézésre is rengeteg előny származik: megosztott rezsi, felosztott gyerekre vigyázás és sorolhatnánk még megállás nélkül. Egyszerűen fogalmazva: együtt könnyebb.
Persze nem mindig érzi így az ember: "Marilia vaskalapos esti rutinját fenekestül forgatja fel Luísa laza spontaneitása, míg utóbbi biomániája a konyhába visz új szabályokat." (1)
De ez az újfajta együttélés számos rejtett előnnyel is jár, és Magyarországon sem ismeretlen. Réka és Hanna így vallanak a kis lakásközösségükről: "... hamar megmutatkozott, hogy ez valahol egy nővéri kapcsolat és egy baráti lakóközösség között van félúton..." (2)
forrás: http://www.nlcafe.hu/csalad/20140908/egyedulallo-anyak-tarsberlet/
letöltve: 2015. március 29.
Nem kell egyedül maradniuk az elvált anyukáknak, lehet másként. Egy lakásközösség célja az is lehet, hogy egybegyűjtse a hasonló nehézségekkel küzdőket, akik így együtt, egymással, közösen tudnak szembenézni a nehézségekkel!
(1) "Társas inkubátor: egyedülálló anyák társbérlete" letöltve: 2015. március 29., http://www.nlcafe.hu/csalad/20140908/egyedulallo-anyak-tarsberlet/.
(2) uo.
Kapcsolódó cikkek, linkek:
- http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/sep/23/why-occupying-boarded-up- east-london-council-house-social-housing
2015. április 11., szombat
Lakásvásárlás, mint befektetés?
Az albérleti díj ablakon kidobott pénz.... Bizonyára sokszor hallottuk már ezt a kifejezést. Talán már annyiszor, hogy teljesen evidensnek is vesszük. De vizsgáljuk meg egy másik szemszögből a lakástulajdonlás kérdését!
forrás: http://www.seocopywriting.com/wp-content/uploads/2013/06/Money-flying-out-the-window.jpg
letöltve: 2015. március 14.
Ma itthon a lakástulajdonlás presztízs és biztonság kérdése, nem pedig pénzügyi befektetés. A lakásvásárlás akkor jó befektetés, ha nem lakik benne az ember. Hozam szempontjából sokkal jövedelmezőbb lehetőségeket is tartogat a piac. A saját tulajdonú ingatlanok ráadásul lekötik a tőkét, közben pedig munkahelyeket sem teremtenek, tehát nem pörgetik az ország gazdaságát. Máskülönben, hogyan lehetne a gazdaságilag fejlettebb országokban ilyen magas a bérelt ingatlanok aránya?
Mi lenne, ha minden ember a saját maga albérlője lenne? A megosztáson alapuló lakásközösségekben, benne van ez a lehetőség is. Így, ahogy mondani szokták: A kecske is jól lakott, és a káposzta is megmaradt! A lakásközösségek lakói csak résztulajdonosai a lakásközösségnek, de nem tulajdonosai sem a lakrészüknek sem az egész lakásnak. Annyi "bérleti díjat" fizetnek, amely szükséges a rövid- és hosszútávú fenntartási költségekhez. Ez tartalmazza a rezsit, felújítási költségeket és esetleg a lakás hiteltörlesztését.
Kapcsolódó cikkek, linkek:
- http://penzugyiszemle.blog.hu/2013/08/01/ovakodj_a_sajat_lakastol.
- http://www.ft.com/cms/s/0/00bf5968-f518-11e2-b4f8-00144feabdc0.html#axzz3JcUFEJ1s.
- http://penzugyiszemle.blog.hu/2013/08/01/ovakodj_a_sajat_lakastol.
2015. április 10., péntek
Üres lakás nem vén lakás
forrás: http://index.hu/belfold/budapest/2014/09/27/tuntetes_egy_20_eve_uresen_allo_haznal/
letöltve 2015. április 13.
Ma Budapesten több ezer lakás áll kihasználatlanul, melynek nagy része ugyan felújításra szorulna a beköltözés előtt, de hasznosításukra mindenképpen megoldást kell találni. Az üresen álló ingatlanoknál számolni kell az amortizációval, értékvesztéssel, így már csak állagvédelmi szempontból is megérné funkcióval megtölteni ezeket az ingatlanokat. A lakásközösségek - az újszerű tulajdonviszonyukkal megoldást nyújthatnak az újrahasznosításra, hiszen a "közös" tulajdonú tereket mindenki sokkal jobban magáénak érzi, így jobban oda is figyel rá.
A lakásközösségek mind társadalmi, gazdasági, és környezeti szempontból is a fenntarthatóság irányába mutatnak, ezért is szükséges számolni és tervezni velük (akár top-down szinten is) a kihasználatlan épületek újrahasznosításánál. Nem csak a lakásként funkcionált ingatlanok jöhetnek szóba, külföldön számos példa van üres ipari épületek, piacok vagy akár oktatási intézmények átalakításával létrejött co-housing projektek megvalósulására. Miért ne lenne lehetséges ez itthon, kisebb léptékben, lakásközösségek által?
Kapcsolódód cikkek:
- http://www.napi.hu/ingatlan/tobb_szazezer_lakas_all_uresen_magyarorszagon_ ime_tiz_erdekes_teny.589222.html.
- http://avarosmindenkie.blog.hu/2014/09/23/uresen_allo_szocialis_ berlakasok_budapesten.
- "Lakható, de lakatlan" - http://www.academia.edu/11260668/RESearch_-_Tansz%C3%A9ki_kutat%C3%A1sok_2013_2014.
2015. április 5., vasárnap
Tiszta ruhára van szükségem, nem mosógépre!
forrás: Komlósi Bence
A "sharing economy" vagyis megosztáson alapuló gazdaság egyre elterjedtebb Magyarországon is. Megosztjuk az autónkat, a kanapénkat, az irodánkat. A gazdasági- és környezeti fenntarthatósági szempontok alapján már látható, hogy elindult a fejlődés, de a társadalmi fenntarthatóság terén még kevés a változás. "A szomszéd fűje a te füved is?" című cikkből kiderül, hogy a probléma forrása a bizalmatlanságban keresendő,
"Nem erősségünk az ilyesmi, sokat kell még tanulnunk arról, mikor és hogyan mondjunk le az irányításról, hogyan ismerjük fel, hogy egymásra vagyunk utalva, illetve a kölcsönösség erejét. Sok szociográfiai változás gyakran az ilyen típusú gazdasági és technológiai folyamatok eredménye." (1)
vallja Dr. Síklaki István. Az állítás fordítva is igaz lehet. Az ilyen típusú gazdasági folyamatok indíthatnak el társadalmi változást is. A lakásközösségek alapja a bizalom, a másikba vetett hit. A "sharing economy" itthoni sikeressége jó alapot teremthet a lakásközösségek gazdasági modelljének kidolgozásához, és a társadalmi változások indukátorává vállhat.
(1) "A szomszéd fűje a te füved is?," letöltve: 2015. március 23., http://www.uzletresz.hu/penzugy/20140827-a-szomszed-fuje-a-te-fuved-is.html.
Kapcsolódó cikkek, linkek:
- sharing economy - http://en.wikipedia.org/wiki/Sharing_economy.
2015. március 30., hétfő
Lakhatási szegénység ... Hogyan tovább?
Ideális esetben a top-down és bottom-up kezdeményezések egymással párhuzamosan,
egymást segítve és kiegészítve hoznak létre hosszú távon fenntartható lakásépítést.
forrás: Oleg Golubchikov and Anna Badyna,
Sustainable Housing for Sustainable Cities (UNHabitat, 2012),
64 Komlósi Bence által átdolgozva
letöltve: 2015. március 29.
" A gazdaság ugyan lassú növekedésnek indult, a lakhatási szegénység azonban tovább mélyült 2013-ban Magyarországon. A szakpolitikai intézkedések nem adtak hatékony válaszokat a szegénységben élők problémáira: köztük a rezsicsökkentés és a lakásfenntartási támogatás sok háztartást elért, de nem nyújtott érdemi segítséget. A társadalom szélére sodródott csoportok – a szegregált telepeken élők, hajléktalanok – lakhatási problémái tovább nőttek, s egyre többen élnek nem megfelelő lakáskörülmények közt, vagy bizonytalan jogi helyzetű lakásokban." (1)
A lakhatási szegénység egyre nő, egységes és átfogó politikai akcióterv viszont nincs a megoldására. Pontosan ezért lennének nagyon fontosak az alulról jövő - civil kezdeményezésű, közösség-orientált lakozási formák is. A fenti ábra is jól mutatja, hogy a hosszú távon fenntartható rendszerekben az alulról- és felülről jövő kezdeményezések egy irányba tartanak és egymást kiegészítve válnak jól működő és hatékony egésszé.
A megosztáson alapuló lakásközösségek - mint a co-housing modell legkisebb egységei - lehetnének Magyarországon az úttörők, hogy elinduljon egy társadalmi változás is. A civil kezdeményezések nagyon fontosak egy demokratikus rendszerben. Miért ne lehetne, hogy demokratikusan lakjunk sokan, egy bejárati ajtó mögött? Saját szabályokkal, közösen meghatározott célok felé haladva, de nem saját tulajdonú lakásban. Lehet, hogy csak tenni kell érte!
A Grand Home Budapest az első ilyen civil kezdeményezésű, non-profit lakásközösségi hálózat.
(1) "Növekvő lakhatási szegénység valódi politikai megoldások nélkül", letöltve: 2015. március 29., http://www.habitat.hu/hu/hirek/novekvo-lakhatasi-szegenyseg-valodi-politikai- megoldasok-nelkul?id=132.
Kapcsolódó cikkek, linkek:
- https://www.facebook.com/grandhomebudapest
2015. március 23., hétfő
Megengedhetem magamnak?!?
Egyre nagyobb az igény a megfizethető lakozási modellek (affordable housing) kialakítására, nem csak Magyarországon, hanem egész Európában.
forrás: https://calreinvest.wordpress.com/2013/09/13/
california-reinvestment-coalition-supports-affordable-
housing-and-ab-1229-inclusionary-housing/
california-reinvestment-coalition-supports-affordable-
housing-and-ab-1229-inclusionary-housing/
letöltve: 2015. március 28.
A "megfizethetőségi-index" az országonkénti átlagkeresethez mért fizetések és lakozási költségek százalékos arányát mutatja. (1) Amerikában például azt tartják megfizethető lakhatásnak, amikor a havi lakozásra fordított összeg nem haladja meg a háztartási jövedelem 30-35%-át. Ebben az esetben marad elegendő anyagi forrás a megfelelő életvitel fenntartásához.
A megosztáson alapuló lakásközösségek a megfizethető lakozás egyik alternatívái, mivel a költségeket is megosztják egymás között. Tudvalevő, hogy több főre főzni is sokkal kifizetődőbb, mint egy személyre.
(1) "Housing Affordability Index", letöltve: 2015. március 30., http://en.wikipedia.org/wiki/Housing_Affordability_Index.
Kapcsolódó cikkek, linkek:
- http://www.theguardian.com/housing-network/2014/feb/03/affordable-housing-meaning-rent-social-housing.
- http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/sep/23/why-occupying-boarded-up-east-london-council-house-social-housing.
2015. február 27., péntek
"Share-house" calling from Japan
Itthon még nem terjedt el, de Japánban már jól ismert és kedvelt lakozási forma: a "share-house". A hálószoba privát, a többi funkció megosztott és közös, ebből adódóan nagyobb is, mint amit egy egyszerű albérletként megengedhetnénk magunknak.
forrás: http://epiteszforum.hu/megosztott-let
letöltve: 2015. március 28.
De mégis, akkor mi a különbség egy kollégium és az ilyen lakozási forma között? A felelősségvállalás. Hogy mitől más ez, mint egy hippi-kommuna?
" ... itt nem a virággyerekek álmodnak egy új társadalomról, hanem a társadalmi normákkal konform, középosztálybeli, dolgozó fiatal felnőttek vélik úgy, hogy ilyen formában jobb életkörülményeik lesznek... " (1)
- írja cikkében Várhelyi Judit, akinek volt lehetősége közelebbről is megvizsgálni, ezt a fajta új lakozási formát. A cikk elolvasása után tegyük fel magunknak a kérdést: itthon ez tényleg annyira elképzelhetetlen lenne?
Szerintünk nem. A lakásközösségek elterjesztése, gazdasági- és jogi hátterük biztosítása az alapja lehetne egy társadalmi változást is elősegítő, demokratikusabb gondolkodásnak.
(1) "Megoszott lét", letöltve: 2015. március 28., http://epiteszforum.hu/nyomtatas/megosztott-let.
Kapcsolódó cikkek, linkek:
- http://www.dezeen.com/2013/08/29/share-house-by-naruse-inokuma-architects/.
Címkék:
albérlet,
demokrácia,
felelősségvállalás,
fenntarthatóság,
közös,
lakásközösség,
megosztás,
privát,
share-house,
tér,
tulajdonviszony,
Várhelyi Judit
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)









