Környezetpszichológiai előadások #2 - Közösségi lakóhelyek, avagy co-housing modell

Környezetpszichológiai előadások címmel indult el 2014-ben az ELTE PPK Gazdaság-és Környezetpszichológia Tanszékének új tudományos sorozata, melynek második programja a BME Építészmérnöki Kar Lakóépülettervezési Tanszék és a Közösségben Élni együttműködésében jött létre 2015. április 13-án.

A rendezvényen bemutatkozott a Grand Home Budapest kezdeményezés is, a Lakásközösségeket Budapestre! című előadás anyaga, innen letölthető.

Jó olvasást kívánunk!

Lakásközösségeket keresünk!

Egyedülálló anyák...egyedül?!?!?!

Két costa rica-i anyuka úgy döntött, hogy a mindennapi nehézségekkel nem egyedül szeretne megküzdeni, hanem megosztva a nehéz pillanatokat és persze az örömöket is, összeköltöznek. Az együttélésből már első ránézésre is rengeteg előny származik: megosztott rezsi, felosztott gyerekre vigyázás és sorolhatnánk még megállás nélkül. Egyszerűen fogalmazva: együtt könnyebb. 

Persze nem mindig érzi így az ember: "Marilia vaskalapos esti rutinját fenekestül forgatja fel Luísa laza spontaneitása, míg utóbbi biomániája a konyhába visz új szabályokat." (1)

De ez az újfajta együttélés számos rejtett előnnyel is jár, és Magyarországon sem ismeretlen.  Réka és Hanna így vallanak a kis lakásközösségükről: "... hamar megmutatkozott, hogy ez valahol egy nővéri kapcsolat és egy baráti lakóközösség között van félúton..." (2)

forrás:  http://www.nlcafe.hu/csalad/20140908/egyedulallo-anyak-tarsberlet/

letöltve: 2015. március 29.

Nem kell egyedül maradniuk az elvált anyukáknak, lehet másként. Egy lakásközösség célja az is lehet, hogy egybegyűjtse a hasonló nehézségekkel küzdőket, akik így együtt, egymással, közösen tudnak szembenézni a nehézségekkel!

(1) "Társas inkubátor: egyedülálló anyák társbérlete" letöltve: 2015. március 29., http://www.nlcafe.hu/csalad/20140908/egyedulallo-anyak-tarsberlet/.
(2) uo.

Kapcsolódó cikkek, linkek:

- http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/sep/23/why-occupying-boarded-up- east-london-council-house-social-housing

Lakásvásárlás, mint befektetés?

Az albérleti díj ablakon kidobott pénz.... Bizonyára sokszor hallottuk már ezt a kifejezést. Talán már annyiszor, hogy teljesen evidensnek is vesszük. De vizsgáljuk meg egy másik szemszögből a lakástulajdonlás kérdését!

forrás: http://www.seocopywriting.com/wp-content/uploads/2013/06/Money-flying-out-the-window.jpg

letöltve: 2015. március 14.

Ma itthon a lakástulajdonlás presztízs és biztonság kérdése, nem pedig pénzügyi befektetés. A lakásvásárlás  akkor jó befektetés, ha nem lakik benne az ember. Hozam szempontjából sokkal jövedelmezőbb lehetőségeket is tartogat a piac. A saját tulajdonú ingatlanok ráadásul lekötik a tőkét, közben pedig munkahelyeket sem teremtenek, tehát nem pörgetik az ország gazdaságát. Máskülönben, hogyan lehetne a gazdaságilag fejlettebb országokban ilyen magas a bérelt ingatlanok aránya?

Mi lenne, ha minden ember a saját maga albérlője lenne? A megosztáson alapuló lakásközösségekben, benne van ez a lehetőség is. Így, ahogy mondani szokták: A kecske is jól lakott, és a káposzta is megmaradt! A lakásközösségek lakói csak résztulajdonosai a lakásközösségnek, de nem tulajdonosai sem a lakrészüknek sem az egész lakásnak. Annyi "bérleti díjat" fizetnek, amely szükséges a rövid- és hosszútávú fenntartási költségekhez. Ez tartalmazza a rezsit, felújítási költségeket és esetleg a lakás hiteltörlesztését. 

Kapcsolódó cikkek, linkek:

- http://penzugyiszemle.blog.hu/2013/08/01/ovakodj_a_sajat_lakastol.
- http://www.ft.com/cms/s/0/00bf5968-f518-11e2-b4f8-00144feabdc0.html#axzz3JcUFEJ1s.
- http://penzugyiszemle.blog.hu/2013/08/01/ovakodj_a_sajat_lakastol.

Üres lakás nem vén lakás

forrás: http://index.hu/belfold/budapest/2014/09/27/tuntetes_egy_20_eve_uresen_allo_haznal/ 

letöltve 2015. április 13.

Ma Budapesten több ezer lakás áll kihasználatlanul, melynek nagy része ugyan felújításra szorulna a beköltözés előtt, de hasznosításukra mindenképpen megoldást kell találni. Az üresen álló ingatlanoknál számolni kell az amortizációval, értékvesztéssel, így már csak állagvédelmi szempontból is megérné funkcióval megtölteni ezeket az ingatlanokat. A lakásközösségek - az újszerű tulajdonviszonyukkal megoldást nyújthatnak az újrahasznosításra, hiszen a "közös" tulajdonú tereket mindenki sokkal jobban magáénak érzi, így jobban oda is figyel rá.

A lakásközösségek mind társadalmi, gazdasági, és környezeti szempontból is a fenntarthatóság irányába mutatnak, ezért is szükséges számolni és tervezni velük (akár top-down szinten is) a kihasználatlan épületek újrahasznosításánál. Nem csak a lakásként funkcionált ingatlanok jöhetnek szóba, külföldön számos példa van üres ipari épületek, piacok vagy akár oktatási intézmények átalakításával létrejött co-housing projektek megvalósulására. Miért ne lenne lehetséges ez itthon, kisebb léptékben, lakásközösségek által?

Kapcsolódód cikkek:

- http://www.napi.hu/ingatlan/tobb_szazezer_lakas_all_uresen_magyarorszagon_ ime_tiz_erdekes_teny.589222.html.
- http://avarosmindenkie.blog.hu/2014/09/23/uresen_allo_szocialis_ berlakasok_budapesten.
- "Lakható, de lakatlan" - http://www.academia.edu/11260668/RESearch_-_Tansz%C3%A9ki_kutat%C3%A1sok_2013_2014.

Tiszta ruhára van szükségem, nem mosógépre!

forrás: Komlósi Bence 

A "sharing economy" vagyis megosztáson alapuló gazdaság egyre elterjedtebb Magyarországon is. Megosztjuk az autónkat, a kanapénkat, az irodánkat. A gazdasági- és környezeti fenntarthatósági szempontok alapján már látható, hogy elindult a fejlődés, de a társadalmi fenntarthatóság terén még kevés a változás. "A szomszéd fűje a te füved is?" című cikkből kiderül, hogy a probléma forrása a bizalmatlanságban keresendő, 

 "Nem erősségünk az ilyesmi, sokat kell még tanulnunk arról, mikor és hogyan mondjunk le az irányításról, hogyan ismerjük fel, hogy egymásra vagyunk utalva, illetve a kölcsönösség erejét. Sok szociográfiai változás gyakran az ilyen típusú gazdasági és technológiai folyamatok eredménye." (1) 

vallja Dr. Síklaki István. Az állítás fordítva is igaz lehet. Az ilyen típusú gazdasági folyamatok indíthatnak el társadalmi változást is. A lakásközösségek alapja a bizalom, a másikba vetett hit. A "sharing economy" itthoni sikeressége jó alapot teremthet a lakásközösségek gazdasági modelljének kidolgozásához, és a társadalmi változások indukátorává vállhat.

(1) "A szomszéd fűje a te füved is?," letöltve: 2015. március 23., http://www.uzletresz.hu/penzugy/20140827-a-szomszed-fuje-a-te-fuved-is.html.

Kapcsolódó cikkek, linkek: 

- sharing economy - http://en.wikipedia.org/wiki/Sharing_economy.